A villamosenergia-rendszerek gyors átalakulásával és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások részarányának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a keresletoldali rugalmasság (Demand-Side Flexibility, DSF) szerepe. Míg a hagyományos, elsősorban szabályozható erőművekre épülő villamosenergia-rendszerekben a rugalmasságot döntően a termelői oldal biztosította, a megújuló energiaforrások magas aránya és a villamosenergia-szektor dekarbonizációja egyre nagyobb rugalmasságot követel meg a fogyasztói oldalon is. A keresletoldali rugalmasság lehetővé teszi, hogy a fogyasztók fogyasztásuk időzítésének vagy mértékének módosításával hozzájáruljanak a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához, miközben csökkenthetik saját energiaköltségeiket, illetve bizonyos esetekben akár bevételre is szert tehetnek rugalmassági szolgáltatások nyújtásával.

A keresletoldali rugalmasság számos formában jelenhet meg: a fogyasztás időbeni áthelyezését ösztönző tarifarendszerektől kezdve a szabályozási tartalék- és energiapiacokon való részvételen át egészen az elosztóhálózati rugalmassági szolgáltatásokig. A rugalmassági potenciált a nagy ipari fogyasztók mellett a háztartások és a kisebb vállalkozások is egyre inkább kiaknázhatják, jellemzően aggregátorokon keresztül.

Jelen összefoglaló elkészítésére a  FLEX4CEE projekt keretében került sor.  A tanulmány célja a szabályozási és piaci környezet áttekintése, különös tekintettel a keresletoldali rugalmasságot támogató jogi keretekre, piaci hozzáférésre, tarifákra, technikai feltételekre és a rugalmassági potenciálra. A magyar helyzet áttekintése mellett Csehországra, Lengyelországra és Szlovákiára is hasonló országjelentések készültek, amelyek egységes szempontrendszer alapján mutatják be a keresletoldali rugalmasság szabályozási, piaci és technikai feltételeit, elsősorban a háztartásokra és kisvállalkozásokra koncentrálva.

A tanulmány egy bővebb elemzés előzetes, rövid, áttekintő fázisa, melynek végső változata 2026 decemberében készül el. Az áttekintés támaszkodik a smartEn Market Monitor for Demand Side Flexibility kiadványának szerkezetére, azzal a különbséggel, hogy – a vizsgált országokra jellemző fejlettségi szintnek megfelelően - a piaci adatok és a DSF működési sajátosságai kisebb, a jogi környezet státusza és a keresletoldali válaszadásban (DSF) rejlő lehetőségek viszont nagyobb hangsúlyt kapnak. Az elemzés jogi és statisztikai forrásokra, szakmai kiadványokra, valamint három érintett piaci szereplővel készített interjúra támaszkodik. Az adatok és a jogi állapot záródátuma 2026 II. negyedéve.