A háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) jelenleg érvényes szaldóelszámolási rendszer legkésőbb 2023. év végén kivezetésre kerül az új felhasználók számára, egyelőre azonban nem ismert, hogy pontosan milyen új elszámolási rendszerben gondolkodhat a szabályozó. Írásunk a szakirodalom és a külföldi példák alapján bemutatja az elosztott termelésre alkalmazott főbb elszámolási rendszereket, megvizsgálja, hogy melyek alkalmasak arra, hogy megfeleljenek az EU-s szabályozásnak, és áttekinti azokat a kérdéseket, amelyek végiggondolása szükséges lehet a kívánt szakpolitikai célok elérése érdekében.

• Az elosztott termelés esetén alkalmazott elszámolási módokat a mérés és számlázás szabályrendszerén túl a hálózatra tápláláshoz és a hálózatról vételezéshez kapcsolódó díjak is meghatározzák.
• Az eddig ismert szabályok alapján az új rendszer követni kívánja az EU előírásait a hálózati költségek igazságos viselésére vonatkozóan, ami egyrészt a rendszerhasználati díjak (RHD) fizetésére vonatkozó új előírások, másrészt az új teljesítménydíjakra és az időzónás elosztói forgalmi díjakra vonatozó szabályok bevezetése alapján körvonalazódik, bár a díjak mértékéről még nincs pontos információ.
• A szakirodalom által tárgyalt elszámolási módok közül a nettó számlázás (net-billing) vagy a külön mérés és számlázás jöhet szóba Magyarországon.
• Nem egyértelmű, hogy milyen módon biztosítja az új elszámolási rendszer azt az EU-s elvárást, hogy a hálózatba betáplált villamosenergiáért járó díjnak a piaci értéket kellene tükröznie.
• Ezzel összefüggésben kérdés, hogy az új HMKE tulajdonosok maradhatnak-e az Egyetemes Szolgáltatás (ESZ) rendszerében.
• A napelemek mellé kötelező módon felszerelendő okosmérők és az új RHD szabályok pozitív előrelépést jelentenek, amennyiben utóbbiak kialakítása révén a rendszer alkalmas lesz a fogyasztói válaszadás ösztönzésére.