A nyári hőmérsékletek emelkedésével, a hőhullámok gyakoribbá válásával a felforrósodó városi környezet egyre inkább veszélyeztetik a városi lakosok életminőségét és egészségét. A sűrűn beépített területek kimutathatóan melegebbé válnak, mint a külső, kevésbé beépített, növényzettel, parkokkal borított területek. A városi hőszigetek megelőzésében a burkolatok anyaga és színe, a légmozgás, és legfőképpen a párologtatás játszik szerepet. A REKK Vízgazdasági Csoportjának kutatói azt vizsgálták, hogy a városi hőterhelés csökkentése érdekében javasolt beavatkozásokhoz mekkora vízmennyiségre van szükség. Rendelkezünk megfelelő vízmennyiségekkel? Alkalmas a jelenlegi infrastruktúra a párologtatáshoz szükséges vízmennyiség biztosítására? Milyen kérdéseket vet fel a hőszigetek csillapítása energetikai oldalról?

Az elemzés eredményei részletesen a Tájökológia szakfolyóiratban jelentek meg.

A szakmai műhelybeszélgetésen bemutattuk a REKK kutatásának eredményeit, és teret adtunk az eszmecserének a hőszigetjelenség különböző aspektusaival foglalkozó kutatókkal, a civil és szakmai szervezetek, energiapiaci cégek , a szabályozó hatóság, a víziközművek képviselőivel, és helyi döntéshozókkal.

A rendezvény zárt körben, meghívásos alapon valósult meg.

A témában készült policy briefünk itt olvasható.